Ritka madár fújja

Szerző: Héty Péter, Debrecen Online


Ritka madár címmel jelent meg Dresch Mihály kvartettjének új lemeze. Az album címe most is több értelmű és metaforikus. Dresch újabb és újabb lemezeit hallgatva mindig azt mondtam magamban, hogy ez jobb, mint az előzőek. Aztán előveszem a régebbieket, s meg kellett állapítsam, azok sem gyengébbek egy cseppet sem. Valószínűleg most sem lesz ez másképp. Munkáit ugyanis a folytonos előrelépés jellemzi, de mindig csak a megkezdett úton, s ezért felvételeinek sora szinte szerves egységet képez, lemezei egymásra épülnek. Ha valamelyiket kivennénk alulról már a többi sem állná meg úgy a helyét.
 
Ha alámerülünk az új Dresch-muzsikában első hallásra megállapíthatjuk: szebbnek, kifinomultabbnak, érzékenyebbnek hat. Dresch Mihály, a kiváló szaxofonos elmélyült, természetes, s olykor igen egyszerű muzsikája nem korszerű, hanem inkább kortalan. Talán azért is, mert lélekből, lélekhez szól. Dresch-től a legtermészetesebb a hazai népi muzsika és a szabad dzsessz együttélése – ezt hallhatjuk most is. Talán annyi újszerűséggel, hogy a záró darabban az indiai tradíció felé fordul, ami sem tőle, sem a modern dzsessztől nem áll távol, mint ahogy hagyományos népi muzsikánktól sem.
 
Az idei Debreceni Jazznapok nyitókoncertjén, aminek a délutáni időpont és a szabad tér nem kedvezett kifejezetten, az új anyagból is kaphattunk ízelítőt. A rossz keverés dacára leszűrhettük – többek közt a közönség reakciójából és a két ráadásból –, hogy lehet valaki úgy is népszerű muzsikus, hogy nem a közönség kegyeit keresi, hanem „fújja a magáét” és saját örömére-bánatára zenél.
 
De kezdjük a lemez elején. Ködöllik a Mátra – már a cím is szép, festői hangulatot idéz. A közel tíz perces népdalfeldolgozás szépségéhez nagyban hozzájárul Dresch basszusklarinétos dallam felvezetése mellett Szandai Mátyás vonós bőgőjátéka, s még életszerűbbé teszi Dresch – szinte a ködből előtűnő – éneke. A felvételen vendégként brácsán játszik Csoóri Sándor Sündi. Ahogy nemrég mondta a mester: ha valamiből kevés van, azzal csak még értékesebbé válik, s ez nem csak egy-egy régi, ma már alig fellelhető dologra igaz, hanem a Dresch-féle elmélyült zenére is. A lemez címadó dalához régi táncdallamok adták az indíttatást, de igen erőteljes felvezetéssel indul, melyet Lukács Miklós cimbalomjátéka húz leginkább. Egy leütés után azonban elcsendesül a táj és megjelenik a „ritka madár”, szépen szárnyal Dresch szaxofonján, majd valóban táncba is kezd, hogy aztán ismét elcsendesedve tűnjön el belső szemünk elől.
 
A Naív című kompozíció furulyával indít, s az egykori tag, most vendég Lajkó Félix hegedűn, Brasnyó Antal brácsán kapcsolódik be a játékba. Aztán Lajkó nem tagadja meg önmagát, egyre erősödő, virtuóz improvizációt hoz, amihez Dresch tenor szaxofonja illik. A szám vége felé aztán a hagyományos recept alapján visszatérnek a kiindulás alaphangulatához. A Le az utcán már ismét Dresch sajátos, merengő hangulatát idézi, kellő dinamikával is feltöltve. Mindehhez ezúttal is jelentősen és precízen hozzájárul Baló István dobjátéka, remek alapot adva egy érzékeny cimbalomszólóhoz is. A bevezető szaxofonfutamok után a kompozíció második felében Dresch fuvolán is játszik – épp úgy, mintha paraszt furulyákat szólaltatna meg.
 
A dzsesszre jelentős hatással volt egy időben az indiai tradicionális muzsika. Elég csak azt megemlíteni, hogy az egyik nagy példakép, John Coltrane életébe és játékába is milyen minőségi változást hozott az, hogy találkozott Ravi Shankarral. A keleti zenék mélységét, meditációját Paul Horn, vagy az Oregon muzsikája is beemelte a dzsesszbe, de vibráló energiája is számtalan előadónál tetten érhető. A rágák építkezése is jellemző a modern, instrumentális dzsessz kompozíciókra. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni azokról a magyar kezdeményezésekről sem, melyek népzenénket ötvözték korábban a keleti, főként indiai muzsikával (pl. Makám, Kolinda, Hortobágyi László).
 
A keleti hagyományban a mindent átjáró életet adó kozmikus energia, a Prana adta a Ritka madár lemez záró darabjának címét. Az indiai hangulatot vendégként Szalai Péter tablajátéka alapozza meg, de a vibrálóbb részeknél az indiai muzsikában is megtalálható cimbalom is nagyban hozzájárul ehhez. Dresch fuvolával bűvöli a kundalini kígyót, s egyre intenzívebb energiákat éleszt. A dob-tabla kettős is igazi szárnyalásba kezd a végére. A leütés után aztán már csak a kozmikus csend marad, melyből mindez „előlépett”.
 
(Dresch Quartet: Ritka madár, X-Produkcio, 2009)
(A dalok listája: 1. Ködöllik a Mátra, 2. Ritka madár, 3. naiv, 4. Le az utcán, 5. Prana)
 
Héty Péter
Debrecen Online, 2009. szeptember 04.

www.deol.hu


Vissza az előző oldalra