Dresch Quartet: Mozdulatlan utazás

Dresch Quartet:

Mozdulatlan utazás

A hetedik Dresch Quartet-album megjelenése önmagában értékmérő, hiszen külföldi licence-ként került a hazai piacra. A felvétel birtokosa egy, a magyar dzsessz népszerűsítésére specializálódott londoni székhelyű cég. Ami pedig Dresch Mihályt illeti: a 46 éves szaxofonos a magyar népzene és a free dzsessz fúziójának lehetőségeit kereső Szabados György követőinek egyike.

Az új Dresch-album az eddigiek szerves folytatásának tekinthető, noha ezzel a felállással még nem készült lemez, bár a formáció nem új. A személyi változások gyakorlatilag a ritmusszekció cseréjét jelentik. Az új tagokkal statikusabb, összeszedettebb lett az anyag a korábbiaknál, már amennyire free dzsessz esetében beszélhetünk ilyesmiről. Dresch játéka mintha letisztultabbá vált volna. A korábbi kvartettből megmaradt Kovács Ferenc több lehetőséget kapott. Sajnos, csak hegedűn, pedig trombitásként is megállja a helyét. Baló István dobolása talán erre a lemezre érett be igazán. Szandai Mátyás pedig "csak" inspiráló és megbízható, de kell-e ennél több egy nagybőgőstől?

A "Mozdulatlan utazás" (mint a magyar stílusú free dzsessz általában) úgy tud egyetemes lenni, hogy eközben egy percre sem veszti el a magyarságát. Mintha innen, a "nagy pusztából" kezdenénk méricskélni, feltérképezni az univerzumot, a ránk jellemző szilaj és keserű érzéseink közepette. Ez a zene felkavar, megnyugtat, vagy mindkettőt egyszerre teszi velünk. A miénk!

A lemez címe becsapós. Szám cím még csak hasonló sincs. Ha arra gondolsz, ami miatt Szörényi Levente első szóló albumának első borítóját betiltották, felejtsd el, mert köze nincs hozzá!

Ez a lemez most nagy szolgálatot tesz a hazai free dzsessz ügyének. Jó magyar szokás és a jelek szerint a "hivatalos" szervek csak most, a külföldi siker kapujában kezdik "felfedezni" azokat az értékeket, amelyek underground státuszban már több évtizede léteznek. Inkább későn, mint soha!